|
A VIII. Pápai Gyermek és Ifjúsági Gótábort júl. 4-10-éig rendeztük meg a Balaton közelében, a Pápai Református Gimnázium balatonszepezdi táborában. A remélt 40 körüli létszámnak csak kb. a fele jött össze. Négy napról hatra növekedett a tábor hossza, úgy látszik, a mai anyagi helyzetben már ez is többeket visszatartott. Bízom benne, hogy akik eljöttek, jó hírét viszik a tábornak, és jövőre újra 40 körül leszünk. (Sátrakban szinte korlátlan a hely befogadóképessége.)
Szokásos módon idén is Mérő Csaba oktatott. A gyerekek egy része már a pestújhelyi táborban is ott volt. Szepezden folytatódott az ott elkezdett játék: az alakzatokban állatokat kellett felismerni, majd a későbbiekben ezen a néven emlegették az újra felbukkanó formákat. Úgy láttam, ez nagyon megmozgatja a gyerekek fantáziáját, főleg a kisebbekét. Remélhetőleg ez a módszer gyorsítja, hogy kialakuljon bennük az a szemlélet a góról, ami bármilyen állásban segít eligazodni, megtalálni a legfontosabb lépéseket, elválasztani a lényegeset a lényegtelentől.
Csaba egyébként írt egy könyvet a Magyar Gószövetség felkérésére. Ez egyéves tananyag, foglalkozásokra lebontva. Szakkörök számára nagy segítség lesz, de önálló tanulásra is alkalmas. Szemléletben pedig jóval túlmutat az egy év alatt elérhető szinten. Remélem, mielőbb kézbe foghatjuk!
Néhány erősebb játékos is volt: Záhonyi Bálint nemcsak az 1 danjával emelkedett ki a fejlődni vágyók közül, hanem azzal is, hogy ő az egyetlen, aki eddig mind a nyolc táborban az első naptól az utolsóig ott volt. (Nagyon örülök, hogy az utolsó pillanatban sikerült rávennem a részvételre, sőt a végén még a versenyzésre is.) Remélem, Fekete Balázs Samut (2 kyu) némi kihagyás után versenyeken is újra fogjuk látni! (Sajnos ő a tábori versenyre nem tudott maradni.) Miskolczi Szonja (1kyu) a tavalyi tábor után most is családostól érkezett: férjével és két kisebbik lányával.
Mi, "erősebbek" profi partikat néztünk, majd beszéltünk meg Csabával. Továbbá sokat játszottunk egymással, néhány partit le is jegyeztünk, illetve emlékezetből raktunk ki, majd Csaba elemezte ezeket, hibáinkat gyomlálgatva. Gyakran csatlakozott hozzánk Csaba felesége, Ambrózi Kata.
Nagyon meleg volt, ezért minden délután mentünk a strandra. Oda is vittünk néhány készletet, és ott is folytattuk a játékot.
Volt persze szimultán is, meg a mindig népszerű fantomgó. Első este két csapattal tanácskozási játszmát szerveztem, és jegyeztem le - ezt másnap délelőtt elemezte Csaba. (Nálunk a klubban néhány hónapja jött divatba, hogy a tanítványok csapatban hívnak ki, együtt döntenek a lépéseikről. Így is marad még gyenge lépés, amiről igyekszem őket érvekkel lebeszélni, illetve alternatív lépéseket ajánlok. Oktatóknak jó szívvel ajánlom ezt a tanítási módot.)
Lehetett még ping-pongozni, röplabdázni és focizni is.
Külön köszönetet kell mondanom Köllner Ödönnek, aki nemcsak két gyerekét hozta el, hanem sok-sok logikai játékot is, ezekkel is színesítve a palettát. Ők egyébként, ha jól emlékszem, éppen most vannak Lengyelországban, a dáma EB-n. A dámát egyébként én is (újra) kipróbáltam. Ödön hatására lassan fel kell adnom arisztokratikus hozzáállásomat: mióta a gót, a világ legjobb, legmélyebb játékát rendesen megismertem, azóta a többi nem nagyon érdekel. A családban még leginkább scrabble-t játszunk, ami a magyar nyelv hajlékonysága miatt megunhatatlan. Illetve van egy barátom, akivel ha nagy ritkán találkozunk, és kibeszélgettük magunkat, végül szinte mindig váltunk néhány rituális sakkpartit (felmelegítve a katona-emlékeket). Nos, lehet, hogy a góklubokat, szakköröket érdemes lenne vegyíteni a gomokuval, dámával stb. Valaki írhatna a hejőkeresztúriak remek példájáról! Náluk a gó csak egy a sok logikai játék közül. A lényeg: hátrányos helyzetű, viselkedési problémákkal küzdő gyerekek tömegét fejlesztik, fogják meg ezekkel a játékokkal. Úgy érzem, itt nagy, kiaknázatlan lehetőségek vannak a gósok számára is! Ehhez persze nemcsak a versenysportban kell gondolkodni.
Ödön még a konyhához is jelentősen hozzájárult: kb. 10 kilónyi halat hozott, amelyeket előző héten fogott Balatonberényben. Finom halászlé készült belőle. A konyhára egyébként sem lehetett panasz: amint ígértem, finom és bőséges volt.
Szombaton pedig versennyel zártuk a tábort. Páratlanság miatt sajnos nekem is be kellett szállnom. Így viszont 18-an lettünk, ami lehetővé tette, hogy három hatfős csoportot alkossunk, és körmérkőzéses rendszerben küzdjünk meg egymással, viszonylag kis erőkülönbségek mellett. A szerény nevezési díjakat osztottam ki az élen végzetteknek:
"Szuper" csoport:
1. Záhonyi Bálint 1d, 4000 Ft; 2. Bővíz Dominik 2k, 2000 Ft; 3. Juhász Péter Károly 6k, 1000 Ft
A csoport:
1. Szalai Vilmos 11k, 3000 Ft; 2. Záhonyi György 13k, 2000 Ft; 3. Szépvölgyi Márió 12k, 1000 Ft
B csoport:
1. Turán András 18k, 2000 Ft; 2. Záhonyi Vera 20k, 1000 Ft
Továbbá a két felső csoport győztese kapott egy-egy Go World-öt, köszönet érte Nádor Lacinak (a 119. számból kettővel több jött, és úgy gondolta, itt jó gazdára talál mindkettő).
Az eredmények megtalálhatóak a verseny oldalán:
http://goszovetseg.hu/index.php?page=competition&compid=244&mode=readid
Remélem, jövőre legalább negyvenen jövünk össze ezen a remek helyen!
Mindenkit szeretettel vár a szervező:
Bárdos Zoltán
szerző: takemiyap
|
